Lépteik nyomán:életre keltett történelem

Lépteik nyomán:életre keltett történelem

Víz és a nők...a fürdőruhadivat története

2017. július 02. - Lépteik nyomán

Ragyogó nyár, hőség, szikrázó napsütés, mostanában kicsit sok(k) is. Aki csak teheti, víz mellé, pontosabban vízbe menekül. Megtelnek az enyhülést adó  strandok, uszodák, vízpartok; Tómalom, Fertő, Lövér uszi  és a távolabbi divatos fürdőhelyek..

kisuszoda_1.jpgpl. a Kisuszoda anno...

Velem is csobbantatok, igaz csak virtuálisan és egy kicsit távolabbi időkben: http://lepteiknyoman.blog.hu/tags/-_uszoda

magda_furdoruhaban.jpgNemrég kezembe került Magda egy fürdőruhás képe a harmincas évekből (lélegzetelállítóan gyönyörű volt) és kedvem kerekedett egy kis divattörténeti utazásra a fürdőruhák körül.     Jöttök?

furdoruha_romai.jpgMár az ókorban is… kezdődik a szinte közhellyé avanzsált mondat.  De hát így van: a görögök és rómaiak nem az úszás szenvedélyének hódoltak, fürdőiket tisztálkodásra használták. Sorra építették thermáikat, melyek szórakozási, társasági központok is voltak egyben. Sopronban is mindjárt két római fürdő maradványait találták meg régészeink, a mai Orsolya iskola és  a Fabricius ház helyén. Ezeket a fürdőházakat nők és férfiak egyaránt használhatták, persze külön termek álltak rendelkezésükre. A fennmaradt mozaikokon jól látható a hölgyek a mai bikinihez hasonlító lenge öltözéke, mely szalagszerű felső és rövid alsó részből állt.

furdes-kozepkor.jpgA középkorban a fürdőkultúra visszaszorult, az emberek ritkábban tisztálkodtak, akkor is otthon kádakban, dézsákban vagy vidéken természetes vizekben fürödtek.

furdoruha_19_szd.jpgA 19. század elején divatossá vált a víz melletti pihenés, nyaralás. Ekkor azonban a levegőváltozás, a séta, egészségügy kúra és persze a társasági érintkezés volt a fő szempont.  Vízbe nem merészkedtek. Ebben az időben a mai divatos ragyogó barna bőrszín kifejezetten kerülendő volt, hisz csak azt süti meg a nap, aki dolgozni kénytelen a megélhetéséért.

furdoruha_19_szd.pngA század második felében a sport, az úszás  egyre népszerűbb időtöltés lett. Ekkor született meg a mai szemmel is fürdőruhának nevezhető ruhadarab.  Hölgyeink visítva menekülnének, ha egy ilyen toalettben kellene strandolniuk. A fürdőruhák  lüszterből, vászonból, kartonból készültek, sok fodorral ékesítve, az alsó szegélyekbe súlyokat varrtak, nehogy felemelkedjen a vízben vagy alákapjon a szél. Kiegészítőként pedig fekete fürdőharisnyát és csipkés kalapokat hordtak. A férfiak piros vagy fekete-fehér, keresztben csíkos pamuttrikót viseltek. Hát nem volt könnyű az életük, hogy úszni nem igen lehetett ezekben a csodaruhákban az biztos.

tomalom-maca_es_magdi.jpgA 20. században a nők szabadabbak lehettek,egyetemre járhattak, választó jogot kaptak, sportolhattak, úszhattak. Sőt az úszás a hölgyek számára is elérhető versenysport lett, így a fürdőruháknak is funkcionálisnak kellett lenniük. Egyrészes úszódresszek készültek, főleg gyapjúból, melyek fedetlenül hagyták a combokat, vállakat, kényelmes, praktikus, hordható viseletek voltak. Itt egy soproni példa.. Magda és Maca - Tómalom-1920-as évek...

20as-evek-furdoruha.jpgÉs már nem csak a praktikum, de a tetszeni vágyás, a szépség kiemelése is fontos volt. A 30-as években ez már egyáltalán nem kavart botrányt, sőt a divatlapokban is megjelentek csinos nők fürdőruhában.

rita-hayworth-at-home-poolside-in-a-white-bikini-1946-fun-in-the-sun-4-400x460.jpgÉs a 40-es években megjelent a bikini, mely nevét csendes-óceáni, korallszigetekből álló Bikini-szigetekről kapta és Rita Haywort színésznő viselte először nyilvánosság előtt.

brigitte_bardot7.jpgElőször a melleket kosaras merevítőkkel hangsúlyozták ki, de a 60-as években a szabadság szerelmesei a hippi fiatalok elutasítottak minden a testet satuba fogó, sanyargató megoldást. Falatnyi csípőnadrágok és zsebkendő méretű melltartók voltak a trendik.

furdoruha_2015.jpgA fürdőruhadivat állandóan változik, napjainkban fejlett iparág lett, folyton új formákkal és anyagokkal bombázzák a vásárlókat. Kapkodhatja a fejét és nyitogathatja a pénztárcáját,aki folyamatosan trendi akar maradni. Nemrég olvastam, hogy olyan anyagot állítottak elő, mely a napfény káros hatását kiszűri, de a fény felét átengedi, így a fürdőruha alatt is barnulhatunk. Hurrá!

 Forrás:

-Gömöri János/Medicina Pannonica kiállítás Sopronban (2003. február 23 – március 22.) Lábasház.

-Rudolf Broby-Johansen/ Az öltözködés története Gondolat, 1969.

-online: Cultura.hu.

-mult-kor.hu

Fotók:

- Magda hagyatéka

- Soproni Múzeum

-Online

 

Szép kirándulás a római kori Scarbantiában....

 romai_kor_x.jpgGyakran gondolok arra, milyen jó lenne részt venni egy időutazáson. Látni Scarbantia fórumát a római időkben.

romai_varos_iv_szazad_rajzolta_kovacs_gombos_gabor.jpgMár az I. században veteránok és a hozzájuk csatlakozó kereskedők telepedtek le itt a Borostyánkő út mellett és néhány évtized alatt ragyogó  virágzó várossá alakították.

romai_kor_ix.jpgElőkelő római utazóként sétáljunk végig egy meleg nyári napon a fórumon.

scarbantia_forum.jpgJóleső érzéssel nyugtázhatjuk, hogy mindent megtalálunk  itt, ami kényelmünket és szórakozásunkat szolgálja, semmivel sem marad le a város a Rómában megszokottól. Tógánkat lágyan fújdogálja a szellő, melegen süt a nap. Könnyed a járás a fedett járdákon. Hallottuk, hogy a város alatt csatornahálózat terül el. Körbenézve  fedett oszlopcsarnokokkal díszített elegáns kőházakat látunk.

romai_kor_vii.jpgA tér északi oldalán elemekedik a  Capitoliumi triás monumentális temploma, mesélik, hogy Jupiter, Juno és Minerva  hatalmas szobrához a márványt Görögországból vizi úton szállították Itáliába,ott vásárolta meg a város tanácsa, nem sajnálva érte a tetemes költségeket.

Szép ez a tágas tér. Nagy a sürgés-forgás, sétáló-bámészkodó embereket ugyanúgy látni itt, mint dolgukra sietőket, hisz két fontos közintézmény, a törvényház vagyis basilica és a curia nagy gyűlésterme is itt található. A figyelmes szemlélő gyakran láthatja a város előkelőségeit főleg,gyaloghintón. Borozók, vendéglők váltják egymást, csábító a frissen sült hús illata. Leülünk és megiszunk egy kupa finom fertőparti bort, sajnos ebben a korban főleg fehérbort árultak Scarbantiában én pedig a vöröset szeretem.

romai_kor_oltarkovek.jpgElnézegetjük Silvanus nagy templomát és előtte üldögélő öreget, akik áldozati galambokat árul egy nagy fonott kosárból.  Császárszobrok, oltárkövek , virágárus és vízhordófiú.

romai_kor_terkep0001.jpgLassan felkerekedünk, elindulunk a fürdőbe. Kettő közül választhatunk, az egyik mindjárt itt van a forumon, a másik a déli kapunál.  Mindkettőben három  medence, egy hideg-langyos és forró vizű várja megfáradt testünket , majd a masszás.

romai_kor_xi.jpgKésőbb  Quintulianus decurio vár vendégségbe. Bágyadtan heverünk az alacsony ágyakon  eszegetjük a finom csemegéket, kortyolgatjuk a bort. A decurio háza nagyon elegáns, padlófűtés, gyönyörű mozaikpadló és művészi freskók díszitik a falakat.

romai_kor_viii.jpgA nők szépek, elegánsak és gazdagon ékszerezettek, gyakoriak a borostyán és arany ékszerek, mind drága importáru.

romaiak_vi.jpgEste a városkapun kívül eső amphiteatrumba  látogatunk. Úgy hallottam gyakran rendeznek itt színházi bemutatókat, cirkuszi előadásokat, állatviadalokat. De nincs szerencsém,ma gladiátorok vívnak majd egymással, életre-halálra. Ezt nem szeretem, de a többiek nagyon lelkesek. Ki gyalog, ki hordszéken érkezik.

scarbantia-amphiteatrum-_023.JPGSokan vagyunk, mert nem csak a városból, de a környékbeli elegáns villagazdaságokból is áramlik a tömeg. Nehezen tudunk áttörni az egyre lelkesebb sokadalmon, hisz a harcosok nagyon népszerűek és a játékok idején felállított standoknál  olcsón mérik a bort. Fogadásokat is kötnek a győzelmükre, buzdító versikékbe ágyazva, egyre hangosabban skandálva a nevüket.

scarbantia-amphiteatrum-_019.JPG

Mielőtt helyet foglalunk a lelátón, betérünk a bejárat melletti kis kápolnába, Nemesis, a sors istennőjének szentélye ez, elmondunk egy imát a harcosokért és magunkért. Majd elsétálunk Diana, az állatok védőszentjének szobra előtt, alázatos főhajtással tisztelgünk a harcos oroszlánokért is.

scarbantia-amphiteatrum-_029.JPGBoltozatos feljárókból bolthajtásos lépcsőkön jutunk a lelátókra,melyet favázas nyeregtető véd az időjárás viszontagságaitól. Páholysorunk mellvédjét ugyancsak kő borítja.

scarbantia-amphiteatrum-_083.JPGLassan besötétedik, elővesszük agyagmécseseinket, az aréna minden oldalán kigyúlnak a fények, mintha a csillagos ég tükröződne,6.000 kicsiny élet. Holnap a 21. században ébredünk. Jó éjt.

 

Forrás:

-Sz.Póczy Klára: Scarbantia: A római kori Sopron. Corvina, 1977

-Storno Miksa: A római kori amfiteátrum és nemezium. S.Sz. 1941/3.

-Gömöi-Kaus:PANEM ET CIRCENSES.: A scarbantiai amfiteátrum és közössége. S.Sz.: 2005/2.

-Hajnóczi J.Gyula: Pannónia római romjai. Műszaki Kvk., 1987.

-Nem utolsó sorban Gabrieli Gabriella és Gömöri János kitűnő múzeumi munkássága.

 

Képek forrása:

- saját fotók

--Soproni Régészeti Park ismertető táblája

-Római kori borostyánkövek (kat.) Scarbantia Társaság

-Kovács Gombos Gábor és Sedlmayer János rajzai Scarbantiaról.

--Sz.Póczy Klára: Scarbantia: A római kori Sopron. Corvina, 1977

-MÚLT-KOR-2015. nov. online

-Római-Kor- online

-Római falfestmények (női arckép)- Pompei katalógus

-National Geographic 2012.-online

A női és férfiruhák ill. a mozaiklap nem Scarbantia emléke, csak hangulati illusztráció.

A kis mécses az eredeti másolata, a Zettl-Langer múzeumban kapható.

"Járom a váramat..járom a sajátomat..."

romai_varosfal_068.JPGSoproni létünknek állandó társa, szemlélője csendes kísérője a várfal.

soproni_varkerulet_tavolrol_ii.jpgMeghatározza városunk szerkezetét, a Várkerület ívét, a belváros utcáinak vonalát. 

romai_varosfal_019.JPGElővillan a Várkerület és a Színház utca házai mögül, gyönyörűséges függőkerteket ölel a Templom utca és Szent György utca rejtekén, védőn óvja a hozzá simuló épületek biztonságát.

romai_varosfal_174.JPGMéltóságos szépségében mutatkozik az Előkapu és Városház utca járókelői előtt...

romai_varosfal_090.JPG....és hagyja, hogy dolgunk után sietve átrohanjunk falain a Fórum átjáró, vagy a megyeháza alatt.

Már a rómaiak is… igen  városunk és a fal története is így kezdődik.

romai_kori_ut.jpgAz I században  római telepesek, veterán katonák, kereskedők telepedtek le az ismert kereskedő útvonal, a Borostyánkő út mellett,

borostyanko_ut_ii.jpg...mely az Északi tengert kötötte össze a Földközivel. Az adottságok kiválóak voltak; a Soproni medence remek összeköttetést jelentett a Bécsi medence és a Kisalföld között, a település számára pedig viszonylagos védelmet nyújtott a Rák és Ikva patakok íve. 

forum.jpgScarbantia szépen fejlődött a századok alatt, hamarosan modern római várossá alakult. Kőházak, bazaltburkolatú utak, fürdők, padlófűtés, a Bécsi dombon  amphitheatrum  nyújtott luxus körülményeket a városlakóknak és az egyre gyakrabban ide látogató idegeneknek.

diocletianust_abrazolo_erme.jpgA nomád támadások okán 304-ben, Diocletianus császár (uralkodott:isz. 284-305.) parancsára, a várost fallal vették körül.* Ez a védműrendszer a középkori és a mai városszerkezet meghatározója.

 romai_varos_iv_szazad_rajzolta_kovacs_gombos_gabor.jpg

romai_varosfal_174_1.JPGMiután már álltak a fontos középületek és lakóházak, a falak ezeket, körülölelve, védve, ellipszis alakot öltve készültek el. Akadtak olyan, nem igazán jelentős épületek melyek kívül rekedtek a falon. Ezeket védelmi célból lebontották.  Néhány mellékút  vonalát a felépülő falak eltorlaszolták. A város magját a Borostyánkő út egy szakasza képezte, ahol pedig az északi és déli oldalon futva e fal keresztezte azt,  ott állították fel a város é-i és D-i kapuját. A falból előugró kaputornyokon kívül  30-35 bástyatorony erősítette a védelmi rendszert.

romai_kori.jpgKépzeljétek el milyen komoly, impozáns és tiszteletet parancsoló volt ez a monumentális építmény; 8,5 méter magas és 3 méter széles falaival, az északi oldalon (a mai Tűztorony mellett) és a délin (az Orsolya iskola vonalában) megálljt parancsoló kapuzatával.

katona.jpgA kapukat zárva tartották a figyelő őrök minden, a városba tartó személyt, kocsit, lovas alakulatot ellenőriztek. Ha mindent rendben találtak, megnyíltak a hatalmas kapuszárnyak, és a vándor, egy barátságos „Ave!” –t intve gyalog, szekéren vagy lóháton elindult a hívogatóan szép, barátságos fórum felé, pénztárcájához mérten egy kupa bor, ízletes sült netalán egy kellemes fürdő reményteli ígéretével szájában és fáradt tagjaiban.

romai_varosfal_166.JPGA nagy bazaltkövekből kirakott út, a Borostyánkő út városi szakaszának  rekonstrukcióját és a városkapu maradványait megtalálod a Fő tér keleti  részén, kiemelkedik a térburkolatból és a Soproni Múzeum kiállításában.

romai_varosfal_147.JPG

romai_varosfal_148.JPG

Az eredetit is meglesheted, ha bekukucskálsz a Patika ház Gambrinus étterem felőli galambok lakta oldalán. Ma megtettem, nem szép látvány, csupa kosz és szemét. Sajnos.

*A várfalak építését elrendelő császár, Diocletianus életéről, a keresztényüldözésről ír, szép szerelmi történetbe ágyazva, Móra Ferenc/ Aranykoporsó c. regényében. Fújd le róluk a port, keltsd életre őket

** A témában remek anyagot találsz, és további érdekességeket láthatsz a Soproni Múzeum régészeti kiállításán.

 

 Forrás:

 Póczy Klára: Scarbantia Corvina, 1977

Csatkai Endre: Sopron és környéke műemlékei, 1956

Gömöri János: A Várostorony és a városfalak Cartographia, 1993 TKM füzetek, 57

Holl Imre: Scarbantia–Sopron városfalai S.Sz.1997/4.

Fotók: saját készítés ill. Gömöri János szerkesztésében Kovács-Gombos Gábor készített rajzok és Média Építészeti Irod. egy felvétele a távolból (2016.)

Hogy volt? Merre volt? Milyen volt? Magda első otthona a Frankenburg úton...

 

Azt mondják, az ember nem tudja visszaidézni gyermekévei kezdetét. Hát nálam ez másképpen van, rengeteg dologra emlékszem; színekre, hangokra, fényekre és főleg illatokra.kapualj_ii.JPGA házunk kapualjának sötéten hűvös barna fényeire, a pillanatnyi vakságra, ahogy a félhomályból a napsütötte udvarra lépünk. Orromban lüktet lakásunk édeskés dohszaga, nyirkos lehelete. Akkoriban a Frankenburg utcában laktunk, egy udvari két szoba-konyhás lakásban. Sötét volt, napfény sose érte, a vizes falak ontották a hideget.jozsa_mama_004.JPGDrága anyám nem adta fel, örökösen szellőztetett, ragyogó hófehér függönyöket aggatott a sötét ablakokra és a gyönyörű illatozó virágokkal ültette tele a bejárat előtti kis lépcső két oldalát.taby_laszlo.jpgNehéz helyzetben voltunk, mert abban az időben szinte Istenkísértésnek számítóan anyám elhagyta férjét, biztos egzisztenciáját, gyönyörű házát, és bátor-önállóan, egy igazabb élet reményében hazaköltözött Sopronba.
bajna.jpgVelem. - Jól beszélt nyelveket, gyors és gépírni is remekül tudott így állást gyorsan talált. A lakás kérdés, az volt nagyon nehéz. Dúlt a háború, 1917-t írtunk, nagy volt a szegénység és nélkülözés.Boldogan költöztünk be hát ebbe a kis lukbaanna_cseledlany_ii.jpgSzűkösen voltunk. Akkor már velünk élt Anna, kedves kis cselédünk, aki hamarosan legjobb pajtásom és családunk gondoskodó tündére lett.ostor_jozsef.jpgKellet is a segítsége, hisz anyám az Östör féle ügyvédi irodában*napi nyolc-tíz órát dolgozott, gyakran szombaton is.

magda_babaja.jpgSokat játszottam egyedül, emlékszem a padlóból szinte sütött a hideg, ezért legtöbbször a hálószoba két összetolt ágyán babáztam, de ez is izgalmas volt, mert a paplanból remek kis barlangot építettem magunknak.magda_2_eves_ii.jpgAmint az idő engedte, kint játszhattam az udvaron, hogy minél többet melegítsen a nap és öleljen a fény. Nagyobbacska koromban már igyekeztem lépést tartani az udvar gyerekeivel, akik egy darabig türelmesek voltak velem, de egy idő után beleültettek a homokba és egy vödröt nyomtak a kezembe. Egyszer nagy izgalomban voltak arra jól emlékszem, mert a fiúk egy szűk járatot találtak és azt gondolták, hogy ez egy titkos középkori alagút. Emlékszem a suttogásukra, szervezkedésükre, többre nem, mert engem, mint tökmagot sose vittek magukkal titkos útjaikra. Tragédia nem lett az biztos, mert senki nem sérült meg.

Ha csak lehetett sétáltunk. A Frankenburg utat korábban Árokszernek nevezték, az öregebbek még gyakran így emlegették, hát olyan is volt ez a kanyargós, bokrok és fák övezte földút.

013.JPGA mai Vörösmarty utca bejárata helyén egy kertészet virított és a Rák patak is szabadon futott a Deák térig.frankenburg_uti_lakas_v.jpgA Jókai utca végén fahíd vezetett át rajta. A zsilip mindig megbabonázott, szerettem nézni a zubogó vizet. Később már menyasszony koromban nagy árvíz volt itt, emlékszem, még a várost is fenyegette. Sok eső esett a nyáron, megduzzadt a patak és elszakította a gátat. Óriási rombolást végzett, rémisztő volt, mi is megnéztük.  Elmosta a partot és tövestől tépte ki a hatalmas fákat, ezek pedig eltorlaszolták a víz útját. Napokig dolgoztak a tűzoltók és önkéntesek éjjel-nappal, hogy elhárítsák a veszélyt. Isteni szerencse, hogy csak a Szterényi féle földszintes ház omlott be.vorosmarty_ut_bejarata.jpgVolt arra egy kecses kis egyemeletes, sisakos kerti házacska is a mai Vörösmarty utca bejáratánál,azt azután még sokáig láttam, talán a háború után is, de akkoriban már ritkán jártam arra.muzeumi_fotok3.jpgVasárnap, vagy szombat délután, ha anyám is ráért, elmerészkedtünk a Képezde utcáig, megcsodáltuk a Lenck villát és a tanítóképzőt is.  tanitokepzo_ii.jpgAz evangélikus tanítóképző szép, elegáns épület volt, tetején egy kedves harangtoronnyal. Maga az utca is rendezett volt, járdával, fákkal és kecses ívű utcai lámpákkal. Szerettem felmászni a képző előtt egy kis kerítésre, de ez persze tilos volt.frankenbur_uti_lakas_vi.jpgA Deák tér, hát az maga volt a csoda, padjaival, szépen gondozott ágyásaival és a varázslatos szökőkúttal. Nagyon sajnálom, hogy nem hozták rendbe, igazán hangulatos volt.

deak_ter_idojelzo_haziko.jpgAz időjelző házikó is kedves játékom volt, azt gondoltam, hogy törpék laknak benne és talán ők csinálják a szép időt és hozzák az esőt. Ezt még az unokáim is láthatják, szerencsére.petri_neni_es_aranka.jpgEgy kedves szomszédunkra is emlékszem, a Petri nénire őt igen szerettem, gyakran becsalogattak a finom illatok, amik a nyitott konyhaajtón keresztül ingerelték az orrocskámat. Mindig kaptam valami finomságot, és anyám csodálkozására ott mindent megettem az utolsó morzsáig. Két szép nagylánya is volt a néninek Aranka (a képen édesanyjával) és Irmi. Csodálattal néztem fel rájuk és elhatároztam, ha felnövök és is ilyen szép leszek.szechenyi_haz_tschurl_haz_1.jpgPár év után elköltöztünk onnan, a Széchenyi házba, ami szintén egy csoda-történetfrankenburgi_ut_1944_december_6-an_elpusztult_resze_1907_felvet.jpgA második háború aztán elnyelte gyermekkorom első helyszínének nagy részét. "

Az 1944 december 6-i bombázás során lakhatatlanná vált a Frankenburg út 19., 21., 23., 25., 25/a., 27., 8., 10., 12., 14., 16. és 22. sz. ház. Haláleset nem történt. A lakók elmenekültek. Így a második nagy pusztítás, 1945 március 4-én, emberéletet nem követelt, de tovább rombolt. Teljesen megsemmisült a Jókai utca sarkán álló épület, és a korábban megsérült 21- 27. számú, korábban sérült házakat is térdre kényszerítette. A terület azután az aluljáró építkezésének kezdetéig, 1986-ig,elhanyagolt, gazos volt.

 frankenburg_uti_aluljaro.jpgAz aluljáró felépítésével pedig teljesen más, korszerű arculatot kapott az én  hajdan oly kedves vidékem.

kicsik_zsombi_es_frankenburg_utca_005.JPG-Van túlélő épület is szerencsére. A régi idők hangulatát őrző 8-as számú un. Schármár féle ház,kicsik_zsombi_es_frankenburg_utca_008.JPGés ugyanazon a soron a 18/20. számú épület. Őket Magda gyerekként nem láthatta, hisz az első 1940-ben, a másik pedig 1926-ban épült.

Östör József (Gyülevíz, 1875. – Sopron, 1949.): jogász,ügyvéd, országgyűlési képviselő.  A Soproni Napló szerkesztője.Több tanulmányban foglalkozott a Széchenyi István életével, politikai működésével.Fő művei:Széchenyi István a regényhős (Bp., 1936);  Széchenyi és vármegyéje (Sopron, 1942); Tévedések, ferdítések Széchenyi körül (Sopron, 1943); A döblingi Széchenyi 1848 – 1860 (Bp., 1944). A titkárnői feladatokat, a kéziratok gépelését, összeállítását Magda édesanyja Ternegg Józsa végezte.

Forrás:

- Magda emlékiratai

- Ruhmann Jenő: A Frankenburg úti aluljáró környékének története

   S.Sz.1989. /3.

-Boronkai Pál: Árvizek Sopornban. S.Sz.:1965/ 4.

Fotók:

-Magda hagyatéka

- Soproni Múzeum, köszönet érte.

-Az aluljáró fotója az internet-Sopron-Déli.

 

 

 

 

 

 

 

Egy tragikus szerelem története. Mária és Kálmán...

 

Mária, Czezberger altábornagy négy lánya közül a második volt.maca0003.jpg Szép, izgalmas okos. Akkoriban azt mondták rá, modern gondolkodású; festette az arcát és dohányzott.maca_loval0002_1.jpgSzeretett úszni, teniszezni és lovagolni, férfi módra ülte meg a lovat.maca_balban_19280001.jpgÉlvezte az összejöveteleket, a táncot,a bálokat. De apja barátainak társaságát is kedvelte, mert érdekelte a politika a filozófia és a történelem. maca_operaszerepben0002.jpgNem lányka volt már, hanem kialakult, szép ifjú hölgy, az Operaház fiatal reménysége. Bársonyosan mély alt hangja betöltötte a nézőteret, körbeölelve és elvarázsolva a hallgatóságot.frandorffer_villa-muzeum.jpgAz 1900-as évek elején apját Sopronba rendelték szolgálatra, szokásához híven, ha csak lehetett felesége is elkísérte. Ezért nem a laktanyában, hanem Flandorfferék csodás villájában felkínált vendégszobákban laktak.1905_deak_ter_1624664_6727_1.jpgMaca, ez volt Mária beceneve, az operaházi szünetet kihasználva meglátogatta szüleit. Élvezte a város ódon hangulatát, nagyokat lovagolt és úszott, hamarosan kedves társaság is kerekedett köréje.
Sokan udvaroltak, sokan keresték a kegyét, de Maca valahogy nem talált megfelelő férfit, olyat, akire föl nézhetett volna, akit tisztelni, becsülni tudott volna egy életen át. Nagyon válogatós vagy- mondták neki gyakran, de ő elhatározta, hogy csak méltó társnak adja kezét és szívét.
frigyes_laktanya_ii.jpg

Egyik reggel, jóízű álmából éktelen trombitálás és lódobogás ébresztette fel. Dühösen lépett az ablakhoz, félrerántotta a függönyt, és még a lélegzete is elállt. Tüzérek lovagoltak ki a közeli laktanyából végig az Indóház utcán (ma Kossuth u.), élükön fekete paripán egy remek tartású, nemes arcélű, gyönyörű férfi haladt. Nagyot dobbant Mária szíve és a férfiak iránt érzett közönye hirtelen füstté vált.

ternegg_kalman_a_laktanyaban0001.jpgEkkor látta Ternegg Kálmán tüzérségi századost először.
ternegg_kalman_es_maca_bukovina_1918_aprilis_havaban0001.jpgHamarosan bemutatták őket egymásnak, fellángolt a szerelem. Minden szabad idejüket együtt töltötték, sétáltak, lovagoltak és sokat-sokat beszélgettek. Rájöttek, hogy a Jóisten is egy párnak teremtette őket.maca_loval0001_1.jpgÖsszeházasodtak és az Andrássy úti laktanyába költöztek. Szépen, nagy harmóniában éltek. Mária meghozta a legnagyobb áldozatot, amit tehetett, lemondott énekesnői álmairól. Kálmán féltékeny volt, minden előadáson ott akart lenni, de ez egy idő után kivitelezhetetlen volt, nem kérte ugyan, de az asszony megérezte férje vágyát és elhagyta az Operaházat. Szerettek volna sok- sok csemetét, akikben tovább él szenvedélyük, hitük, egyéniségük mintegy megelőlegezve a halhatatlanságot, de sajnos a gyermekáldás nem adatott meg nekik.

ludovika-191320130604-19838-1wdpgdv_gallery.jpgKálmán ekkor már a Ludovika tanára, az ifjú tisztek nevelésében, pátyolgatásában élte ki apai vágyait. Szerette, okosan terelgette tanítványait. Kedvelte a természetet, a növényeket, gyönyörű kertet varázsolt a kaszárnya udvara mellé, ahol csodás növényritkaság, egzotikus virágok virultak.maca_loval_iii_0002_1.jpgMaca a háztartás, vendégfogadás, társasági élet megszervezése mellett hátaslovak belovagolásával is foglalkozott, remek lovas volt, idősebb korában is délcegen ülte meg a paripátstorno_pal_1892-1962_ii.jpgDerűs nyugalomban szép tartalmas életet éltek, sok barátjuk volt, köztünk Széchenyi Manó grófné és Storno Pál, aki ifjú korában Kálmán katonatársa is volt.szechenyi_haz_tschurl_haz.jpgÍgy azután minden nyáron egy hónapot Sopronban töltöttek, általában a Széchenyi ház vendégeként. Ebben a nyugalomban született meg Kálmán világhírű találmánya, a Ternegg-féle belövő műszer,” mely a maga idejében messze felülmúlta a korábbi hazai, de a külföldi módszereket is. Meghozta Kálmánnak sikert és elismerést.” (Mucsy István tüzérszázados emlékirataiból).ternegg_kalman_19440001.jpgTábornokként vonult nyugdíjba . Úgy tervezték Máriával, hogy egy kis házat, szőlőt vesznek a Balaton mellett, mindketten imádták a csöndet a természet közelségét. 
De az élet nagy varázsló, megforgatja az emberi sorsokat. Kálmánt 1941-ben a frontra vezényelték. Idős volt már, de találmánya alkalmazását kellett irányítania. Soha nem politizált, katona volt.

Amerikai fogságba került, ott a tiszt ismerve munkásságát, felajánlotta, hogy tűnjön el a hegyekben. Kálmán hű maradt hazájához. Életfogytiglanra ítélték, teljes vagyonelkobzásra.vac_fegyhaz.jpgVácra került, ahol Lehota János a hírhedt, szadista AVH-s alezredes volt a börtönparancsnok. Éheztetés, sötétzárka, verés edzette a rabokat.esterhazy_ii.jpgKálmán együtt raboskodott herceg Esterházy Pállal és..homan_balint_kultuszminiszter_no_watermark.jpgHóman Bálinttal is.
E közben Mária egy ismerős kis szobájában húzta meg magát, jövedelem, pénz és élelem nélkül, mindenétől megfosztva. Az első évben még néha válthattak levelet, azután sokáig nem hallottak egymásról, azt sem tudták él e a másik. 
vaci_fegyhaz-ablak.jpgÚj börtönőr került Kálmán mellé, ki korábban katonája volt, szerette és becsülte őt. Segíteni próbált, hozta-vitte az életet jelentő cetliket. Elfogták a leveleket, Mária is Vácra került. Kínozták, vallatták, nem hagyták aludni, verték.

vac_borton_kapolna.jpgDe végre láthatták egymást Kálmánnal. Abban az időben még mehettek misére a rabok, a nők lent álltak, a férfiak fent a karzaton. Mária háttal az oltárnak Kálmán felé fordult és nézték egymást, telve szeretettel, szerelemmel, bátorítva, igézve egymást. 
Két évig tartott ez a fájdalmas boldogság, Mária kiszabadult. Azután négy évig megint semmi hír Kálmán felől. 
Az új hadseregben kevés volt a képzett tüzér, szükség volt minden szakemberre. Kálmánnak fölajánlották a szabadságot, teljes vagyonát és egy magas katonai beosztást az új hadseregben. Nemet mondott.

Többé sosem látták egymást.

Mária havonta küldött pénzt Kálmánnak remélve, hogy még él. 1956 júniusában a pénzt visszautalták. Indok: a rab elhunyt. 
Ternegg Kálmánt a váci rabtemetőben földelték el. maca_noverevel_es_unokahugaval_1965.jpgMária még évekig élt nővérével és unokahúgával.Azután csendben elment Kálmánja után.

Ternegg Kálmán vezérezredest 1990-ben rehabilitálták. Maradványait a Farkasréti temetőben hantolták el. Sírja nemzeti emlékhely.
ternegg_kalman_ii_0001.jpgmaca_apolono0002.jpg

Isten áldása rájuk!

Királyi látogatás Sopronban 1884.május 31–június 1.

ferencjozsef_i.jpg

A város már hetek óta a királyvárás lázában égett; fásítottak, szépítettek, javítottak, díszítettek. Az egész város olyan volt, mint egy nyüzsgő méhkas.  ferenc_jozsef_latogatas_-walzel_18460003.jpgA fúvószenekar gyakorolt, a díszszázad masírozott, az ünnepi bizottság elnöke Printz tanácsnok buzgón írta a köszöntőt.

ferenc_jozes_latogatas-_zrinyi_leanynev_int_0006.jpg

temetoi_seta_ii_487_1.JPGLegizgatottabb a Hosszúsori Tiszti Leánynevelő Intézet igazgatója volt, hisz az ő kápolnájuk felszentelésére érkezik a fenséges küldöttség. Május 31-én szombaton már kora hajnalban megindult a munka, az utcákat fellobogózták és girlandokkal díszítették,az alig beépített Indóház, ma Kossuth Lajos utcát a város költségére. Egy díszszázad a déli vasút előtt, egy pedig őfelsége szállása, a Magyar Király szálloda előtt sorakozott fel. Felállították az útját szegélyező díszsorfalat is,melyben mint a jövő ígéretes virágai a  soproni iskolák diákjai virultak. A felséget és kíséretét szállító szerelvény pontban fél nyolckor megérkezett.

ferenc_jozsef.jpgFerenc József fogadta a díszszázad tisztelgését, körbeintett, majd lassan elindult a feldíszített hintók felé. Idősebbnek nézett ki, mint a kora. Testtartása kicsit hajlott, méltóságteljes ráncokkal barázdált arcán nyájas mosoly játszott. Fáradt volt, kicsit kedvetlen. A látogatás is untatta már, városok, köszöntők, beszédek, audienciák. Mindig ugyanaz, ugyanúgy, csak a helyszín változik. De fegyelmezett katona és kötelességtudó uralkodó volt, tudta a dolgát. A négy egyszerű fekete hintó méltóságteljesen haladt az éljenző, virágokkal, kicsi zászlócskákkal integető tömeg sorfala előtt.

diszkapu_az_ujteleki_utca_vegen_1667770_5340_n.jpgVégig hajtottak az Indóház (Kossuth u.) utcán, melynek torkolatában, a hajdani Újteleki kapu helyén, Hauser Károly rajztanár tervei alapján készült gyönyörűséges díszkapu állt.

ferenc_jozsef_latogatasa-magyar_kiralyhoz.jpgA  Hosszú soron, (Rákóczi u.)a Promenádon (Széchenyi tér)keresztül érkeztek a Várkerület elején álló Magyar Királyhoz elnevezésű szálloda elé.  Az öt szobából álló fenséges  lakosztályt Beer Eduárd soproni bútorkereskedő elegáns, szép bútoraival tették fényűzővé.   Az audiencia reggel 9- kor kezdődött, felsorolhatatlanul sok résztvevővel, megjelentek a város, a megye hivatalosságai, a királyi törvényszék előkelőségei, az egyház képviselői. szent_mihaly_templom_ii.jpgA király ezután látogatást tett a Szent Mihály templomban,...

flandorffer_szoc_1.jpgkecske_muck_varfalak_040.JPG...a szegényápoldában, melynek falán ma is látható a vizitációt megörökítő emléktábla,...

orsolya_templom_es_zarda_regen0002.jpg

...és  az Orsolya zárdában is.

feher_rozsa_vendegfogado_es_vendeglo_varker_121_0006.jpgAz ebéd csalódást okozott a nagyreményű soproni vendéglősöknek, hisz Ferenc József saját konyháját utaztatta  Sopronba is, így nem kápráztathatták el őt a zamatos hazai ízekkel. Itt a Fehér rózsa vendégló cégére (Várkerület 121.)ferenc_jozes_latogatas-_zrinyi_leanynev_int_iii_0003.jpgA Tiszti Leánynevelő Intézet kápolnájának felszentelésén a hölgyek elegáns feketében az urak díszmagyarban pompáztak, a növendékek fehér ruhában virággal a kezükben állva fogadták az uralkodót. A misén többek között Unger kisasszony elénekelte  Cherubini Ave, a helybéli műkedvelők pedig  Haydn vokál-miséjét adták elő igen szépen.falandorffer_vi_1.jpgDélután őfelsége meglátogatta kedvenc udvari borszállítója, Flandorffer Ignác pincészetét.

flandorffer_viii_1.jpgSokra becsülte ezt az embert, tehetségét, szorgalmát.  Soproni látogatása alkalmából közintézményeken kívül csak őt kereste fel, ezzel is kifejezve nagyrabecsülését.frandorffer_villa-muzeum.jpg„ A  Somfalvi utca felől érkezett , ahol is Flandorffer Ignác és Pál fogadta és végigjárták vele a pincéket. A király egy-egy pohár soproni és ruszti bort is ivott és ezekkel a szavakkal köszöntötte Flandorffer Ignácot: Ich trinke auf ihr Wohl und auf das Gedeihen ihres Hauses. Emelem poharam az Ön egészségére és házának boldogulására. A telep megtekintése után a kerten át jött a Kossuth utcába, hogy ott ismét kocsiba szálljon. Amikor meglátta, hogy a villa kert felé néző teraszán, amerről szabad lépcső vezet a kertbe, hölgyek állnak – Flandorffer Pálné Bauer Ilona és néhány rokonasszony –, megkérdezte, kik azok, mondván: „Da sollen wir zuerst die Damen begrüssen” (Nos hát nekünk elıször a hölgyeket kell üdvözölnünk) és eltérve a megállapított útvonaltól, odament és Flandorffer Pálnéval beszélgetett.

025.JPGA látogatást emléktábla örökítette meg, mind a pincében, mind a telep első két udvarát összekötő kocsi átjáróban a torony alatt.” Horváth Zoltán

A császár másnap hazautazott. Kísérete az Oedenburger Zeitung Nyílt tér c. rovatában mondott köszönetet a városnak a szívélyes fogadtatásért.

Forrás:

-Dávidházy István: I. Ferenc József Sopronban 1884 május 31-június 1. S.Sz.:2001/3.

-Horváth Zoltán:ifj. Flandorffer Ignác élete és munkássága 1816-1891. S.Sz.: 1994/4. és 1995/2.

-Csorba László: Az állam első hivatalnoka (Ferenc József 1830-1916) in.: Szvák Gyula vál. : Koronás portrék .Kozmosz Könyvek, 1987.

Képek forrása:

-Soproni Múzeum, köszönet érte.

-Göncz József-Bognár Béla könyvei

-Saját fotók.

An der Langenzeyll...Promenade...Széchenyi tér...

szechenyi-ter.jpgSzabályos téglalap alakú tágas placc, melyet különböző korokban épült vagy átépített szépséges,méltóságos épületek ölelnek körül, rámosolyogva a dús növényekkel tarkított sétányra.

szechenyi_ter_stb_109.JPGNyugati oldalára daliás hátát mutatva gróf Széchenyi István vigyáz.

szechenyi_ter_stb_134.JPGKeleti végét az 1932-ben felavatott Hűség Zászló zárja.

szechenyi_festmeny.jpgAz egykori Promenád 1861 óta viseli a gróf úr nevét, hisz Sopron szabad királyi város tanácsa már 1835-ben „ezen város  polgárai közé mint tiszteletbeli tagot”iktatta be. Merthogy e legnagyobb magyar rengeteg jót tett városunk gazdasági és kulturális felemelkedéséért; részt vett a Soproni Gőzmalom , a  Szederegylet és Takarékpénztárunk megalapításában, illetve a Sopron-Bécsújhely vasútvonal létrehozásában. Gyakran megfordult a színházunkban, részt vett a Kaszinó munkájában és napokat töltött Pál bátyja Széchenyi téri házában.

soporni_var.jpgA tér története messze, a 14.század elejére vezethető vissza, ekkor ugyanis  világossá vált, hogy a  kőfallal körülvett vár védelme már nem volt elég biztonságos. Az ellenséges támadások során a falak elfoglalása addigra már igen könnyűvé vált, ezért új haditechnikát  alkalmaztak; mély és széles vizesárokkal övezték az erődítményt.

A mai Ausztria területén eredő Rák patakot használták fel, mégpedig olyan ügyes és szakszerű módon,

zsilsip.jpghogy a Deák térig lezúduló vizet az ősmedrétől a mai Zsilip  és Jókai utca közti, növényzettel benőtt területen felépített zsilippel vezették tovább* a mai Rákóczi utca páros oldalán,

temetoi_seta_ii_487.JPGa hajdani Zrínyi Ilona Tiszti Leánynevelõ Intézet, majd hosszú évekig ruhagyár előtt, a Széchenyi téri tároló tavakig. Az alsó medence végén volt az átvezető ág a kb. 20 méter távolságban lévő várárokba. Gondoskodtak a felesleges víz elvezetéséről is két irányban: a nyugati ág az Ógabona téren áthaladva a Festőköznél, a keleti pedig a Torna utcán keresztülfolyva a Paprétnél torkolt az Ikvába.

terkep_1622.jpgA soproni vár erődítményét ábrázoló legrégebbi térkép 1622-ben készült és a mai napig a bécsi hadi kincstárban őrzik. Jól látható rajta a mai Széchenyi tér helyén elterülő víztároló nagy tó, melynek közepén egy hidacskát is észlelhetünk, vékony vonallal mutatja a várárokba bevezető patakocskát.

zacharias0004.jpgMichel Zakarias rézmetszete 1700-ban készült. Mutatja a Széchenyi téri két tározó tavat, a várárokba vezető patakot, és a Rák patak útját a zsiliptől a tavakig ill. a vízfelesleg nyugati és keleti útját az Ikvába

A 18. század közepére a hadászati technika annyit változott,fejlődött, hogy a falak és a vizesárok is elveszítette  védelmi jelentőségét.  Így a Rák patakkal táplált csatorna használata teljesen megszűnt, az árkokat betemették. A két tó azonban megmaradt az 1800-as évek elejéig.

berzseny.jpgÉrdekes vallomás igazolja ezek hasznos létét: Berzsenyi Dániel aki ebben az időben liceumi diák volt, ha összetűzésbe keveredett tanuló társaival, hát  „rendcsinálási eszközként” használta a dagonyát… „nem egy poncihter legényt belehánytam az iskolánál levő pocsolyába…”.

szechenyi_ter_v.jpg1828 és 1846 között azután véglegesen lecsapolták a vizet, majd feltöltötték a gödröket. Szép tágas térséget alakítottak ki, melyet egyre szebb és elegánsabb paloták vettek körül kiegészítve a rég felépült házakat,

domonkos_templom_ii.jpghisz a Domonkos templom és rendház már 1721 -ben elkészült,

szechenyi_ter_stb_127.JPGa Széchényi palota, mely végleges formáját 1851 nyeri el,

szechenyi_ter_vi.jpgés az 1558-ban alakult  Líceum mai alakját 1821-től viseli.

az-egykori-olaszbastya.jpg1855-ben lebontották a városfal egy részét és az 1641-ben felépített olasz bástyát,

szechenyi_ter_stb_107.JPGmeghosszabbítva ezzel a Templom utcát,

magyar_muvelodes_haza.JPGmajd 1871-72-ben átadták a Kaszinó épületét.

erzsebet_utca.jpg

szechenyi_ter_stb_143.JPG1873-ban megnyitották az Erzsébet utcát,

tschurl_haziii.jpg

szechenyi_ter_stb_131_1.JPGmajd hosszú idő után 1930-ban a Tschurl ház lebontásával  szabaddá tették a Mátyás király utcát.

szechenyi_ter_iv.jpgA sétány közepére gyönyörű parkot  teremtettek, fákat, növényeket ültettek, padokat helyeztek. 1897 május 2-án pedig felavatták a legnagyobb magyar, gróf Széchenyi István Mátrai Lajos szobrászművész által alkotott művét.

Az 1944. dec. 6-i bombatámadás lerombolta, megbetegítette a díszes-ékes teret, csontvázzá pusztítva az épületek nagy részét.

szechenyi_ter_stb_124.JPGSok házat helyreállítottak, ezt az egyet azonban "divatos" módon építették ujjá. Megmutatom, mert itt volt Magda férjének legénykor szállása, az 1930-as évek végétől.

nagyapi_volegeny.jpg

magda_menyasszony.jpgInnen figyelte a Széchenyi házban lakó csodaszép leánykát, és úgy intézte, hogy gyakran ,”véletlen” egymásba botoljanak a Széchenyi téren. 1941-ben házasság és  azután 54 év szép, nehéz, igaz emberi együtt élés lett  belőle.

* a Zsilip utcáról készült fotót Gantner Antal készítette 1925 körül, tehát a zsilip hosszú ideig szolgálta a várost.

Forrás:

Östör József: Széchenyi István és Sopron. S.Sz.1942/ 1.

Östör József: Széchenyi és vármegyéj. S.Sz. 1941/4.

Kubinszky Mihály: Az idıszerő Széchenyi. S.Sz. 1991/ 3.

Ruhmann Jenő: A Rák-patak hasznosítása a XIV. századtól napjainkig  S.Sz.1988/1.

Boronkai Pál: Sopron csatornázása.S.Sz.1964/ 1.

Csatkai Endre: Sopron és környéke műemlékei . Bp. Akad.K., 1956

Csorba László: Széchenyi IstvánBp., Officina, Nova, 1991

Képek forrása: Soproni Múzeum; Ruhmann Jenő: S.Sz. 1988/1.; Askercz Éva: Sopron anno. ;Fekete Cédrus Könyvkereskedés, 1995. ;Dr Drávai István;Régiségtár;  és az  én fotóim

 

Ismerjük! Szeressük! Tiszteljük a mi hőseinket! II. rész

A második hős férfiú 

paur_ivan.jpgPaur Iván (1806 Kismarton-1888 Sopron) régész, történész, Széchényiek levéltárosa, honvéd őrnagy, a magyar archeológia egyik megalapítója.

kismarton.jpgKismartonban született, de gyermekéveinek nagy részét Sopronban töltötte, gimnáziumi tanulmányait is nálunk és Kőszegen végezte.

pozsony.jpg Pozsonyban szerzett jogi diplomát.

jellasich.jpgA felvilágosult, polgári gondolkodású Paur 1848 októberében a Jellacic elleni népfelkelés századosa lett városunkban.

paur_ivan_anton_ziegler_schwechati_csata_1850.jpgKésőbb századával a feldunai hadtesthez csatlakozva részt vett az október 30-i schwechati csatában.

1849 tavaszán kinevezték a feldunai hadsereg főhadbiztosává.
Átvette a VII. hadtest élelmezési szolgálatainak vezetését is.

jakobey_buda_ostroma_1849_majus_21.jpgA tavaszi hadjárat csúcspontja 1849 májusában Buda ostroma volt. A hősiesen harcoló Paur őrnagyi rangot kapott.

A világosi fegyverletétel után öt hónapig vizsgálati fogságban tartották, de bűntény hiányában az eljárást beszüntették.

nemzeti_muzeum_pesten.jpgSzabadulása után a régészet felé fordult, elvégezvén az egyetemet, a Magyar Nemzeti Múzeum érem és levéltárának munkatársa lett. Kutatási területe a magyarországi római kori emlékek.
1858 az MTA levelező tagjává választotta.

paur_ivan_templom_u_5.jpgpaur_ivan_templom_u_5_1.jpg1867 után Sopronba költözött, jelentős ásatásokat végzett és szakmailag fontos főleg római kori gyűjteményt hozott létre, mely a Soproni Múzeum archeológiai gyűjteményének alapját képezte.

_48-as_emlekmuvek_zaszlokkal_008_1.JPG1888-ban Sopronban érte a halál. Sírja a régi Szent Mihály temetőben található

Forrás:
-Bella Lajos: Paur Iván, Sopron,1889
-Banner János:Paur Iván emlékezet S.Sz. 1967/4.
-Bona Gábor: Az 1848-49-es honvédsereg Sopron vármegyéből származó tisztjei S.Sz. 1998/4.

-Rozsondai Károly: Képek a soproni tanítóképző történetéből S.Sz.:1958/ 3

Képek:

-Anton Ziegler: Schwechati csata

-Jakocy: Buda ostroma 1849 május 21.

-Nemzeti Múzeum: N.M. archívum

-Pozsony: színezett litográfia 1810

-Jellasics horváth bán: színezett litográfia 1849

 

A harmadik nemes lelkű férfiú a szavakkal harcoló 

kolbenheyer_mor_vi.jpgKolbenheyer Mór: (Szilézia 1810-Sopron 1884) evangélikus lelkész, egyházi író, műfordító, "a szabadságharc hitvallója” 
Tanulmányait Eperjesen és Késmárkon végezte.

gorgey.jpg1846-ban hívták meg Sopronba lelkésznek. Unokatestvére Görgey Artúr.

1848-as_hosok_sirjai_031.JPGTemplom utca 17 szám alatt élt és dolgozott.

kolbenheyer_mor_ii.jpg

A „szabadságharc hitvallója” olvashatjuk az emléktábláján, ő nem fegyverrel, hanem szóval, „Az igaz szó”-val harcolt. Ez volt a címe az 1848 március 26-án a Casino nagytermében elhangzott gyújtóhangú beszédének, melyben kiállt a szólásszabadságért. Később ez nyomtatásban is megjelent.
Március 29-én Batthányi miniszterelnöki rendelete értelmében Sopronban is megalakították a folyó ügyek intézésére szolgáló „Bizottsági Választmányt” melynek Kolbenheyer is tagja volt.

Az 1848 december 16-án bevonuló osztrák seregek vizsgálati fogságban tartották és sokáig, mint megbízhatatlant figyelték. Az 1850-es években dolgozhatott újra szabadon.

tanitokepzo.jpgLelkipásztori működése mellett nagy érdemeket szerzett a Soproni tanítóképző létrejöttében.1856-ban végigjárta Európát és szenvedélyes szónoklatokkal gyűjtött pénzt e nemes célra. Részt vett a soproni árvaház megalapításában és létrehozta a német evangélikus segélyszervezet Gusztáv Adolf soproni egyletét.

kolbenheyer_mor_iii.jpg

A Toronyépítő Bizottság elnökeként segítette az evangélikus templom tornyának megalkotását, melyet azután ő szentelt fel 1867-ben.

ferenc_jozsef_rend_lovagkeresztje.JPGTevékenységét az uralkodó 1877-ben a Ferenc József-rend lovagkeresztjével ismerte el.

arany_janos.jpg

czuczor.jpg

petofi_1.jpgLegnagyobb érdeme műfordítói tevékenysége; németre fordította,Arany,Czuczor, Petőfi, Vörösmarty,és Garay műveit, így megnyitva a világ kapuját e nagy költők előtt.Fordításainak teljes gyűjteménye egyetlen könyvtárban sem lelhető.A legnagyobb összeállítással Sopron líceumi könyvtára rendelkezik, de ők is csak 25 művet őriznek.

_48-as_emlekmuvek_zaszlokkal_003_1.JPG1884. január 4-én hunyt el Sopronban Síremléke az evangélikus temetőben található, lakóházát emléktábla ékesíti.

Forrás:

-Aranykönyv 2000. Sopron, 1999. p. 68.
-Boronkai Szabolcs: Haza és hazafiság a 19. századi soproni német nyelvű prédikációkban S.Sz.: 2000/3.
-Boronkai Szabolcs: Kolbenheyer Mór irodalmi művei. S.Sz.: 1994/2.
-Boronkai Szabolcs: A soproni Kolbenheyer Mór „Toldi”-fordításai. S.Sz.:1994/3.

-Németh Sára: Kolbenheyer Móric. Budapest, Egyetemi nyomda, 1938.

 

 

Ismerjük! Szeressük! Tiszteljük a mi hőseinket! I. rész

 

 

kokarda.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ismerjük! Szeressük! Tiszteljük őket! A MI hőseinket!

1848 március 15-e, nemzeti ünnepünk közeledvén felemelő történetekbe kezdek... Férfiakról mesélek, akik bátran, életük kockáztatásával harcoltak hazánkért, az embert és jellemet próbáló időkben.

És akik a mieink voltak. Hisz Sopronban éltek, dolgoztak, majd tőlünk vágtak neki a csatáknak, ugyanis számunkra hamar véget ért a forradalom és szabadságharc dicsősége. 1848 december 16-án az osztrák seregek átlépték a magyar határt és”(..) reggel tíz órakor a bécsi kapunál békésen bevonultak a városba(..)"

 A világosi fegyverletétel után tömlöcbe kerültek, szenvedtek, nélkülöztek. Később azután, nyugalmasabb időkben újra dolgozni kezdtek kicsit fáradtan, kicsit törődötten, de hittel és akarattal.

_48-as_emlekmuvek_zaszlokkal_005.JPG_48-as_emlekmuvek_zaszlokkal_008.JPG

_48-as_emlekmuvek_zaszlokkal_003.JPGAzt szeretném, ha sírjuk - hisz itt nyugszanak, soproni földben-  zarándokhely lenne, ha nemzetiszín lobogók tucatjait lengetné a hazai szél, őrizve álmuk. (A múlt évben sokan tisztelegtetek nemzetiszín zászlókkal hőseink előtt.Köszönöm!)

 

toth_agoston.jpg

Az első hősünk,Tóth Ágoston honvédezredes, hadtudós a magyar térképészet megalapítója
(Marcali,1812-Graz, 1893)

Marcaliban született ugyan, de gyermekéveit már városunkban töltötte, iskoláinak java részét is itt és Fertőszéplakon járta. Tanulmányait a bécsi hadmérnöki akadémián folytatta.

toth_agoston_vi.jpg
1848 tavaszán kilépett az osztrák hadseregből és a magyar honvédség őrnagyaként harcolt Magyarország függetlenségéért.

bem_jozsef.jpgBem oldalán részt vett Észak Erdély felszabadításában.
Kolozsvár, majd Beszterce, 1849 tavaszától egész Erdély katonai parancsnoka volt.

Számos vakmerő, ragyogó haditettet vitt véghez.
Bátor volt, leleményes, okos és mindig csapatai élén harcolt. Désnél a jeges Szamoson átkelve szuronyrohammal döntötte el a csata sorsát, Besztercénél útját állta a császári csapatoknak és Bem csapataival egyesülve Bukovinába szorították ki őket. Ekkor már ezredes.

toth_agoston-szkicsak-klinovszky_istvan_vilagosi-fegyverletetel.jpgVilágosnál Görgeyvel tette le a fegyvert.

toth_agoston_olmutz_iv.jpgElőször halálra, majd kegyelemből várfogságra ítélték. Olmützben húzott le hét évet.
A börtönben is tanult, olvasott, rabtársait nyelvekre, tudományra oktatta, festett és muzsikált. A lelkét nem tudták megtörni.

oth_agoston_nagycenk-szechenyi-kastely-.jpgSzabadulása után sokáig nem kapott végzettségének megfelelő munkát. Cenken gazdatiszt majd a keszthelyi akadémián tanár.

A kiegyezés után a Közmunka és Közlekedési Minisztérium Térképészeti Osztályának megszervezését kapta feladatul.
1869-ben az újonnan megszervezett királyi honvédség ezredese lett.
Több hadtudományi munkát írt és katonai térképészetet oktatott az egyetemen.

toth_agoston_mta.jpg1871-ben az MTA levelező tagjává választotta.

toth_agoston_iii.jpgTóth a modern magyar katonai térképészet magalapítója a magyar térképészet atyja.

1848-as_hosok_sirjai_001.JPGFelesége, a bécsi származás Scháringer Emília, igaz, magyar szívű honleánnyá vált férje mellett. Hitvese halála után Sopronban telepedett le és köztiszteletben álló matrónaként halt meg 94 éves korában. Még életében ő állíttatta a szép fekete obeliszket és szállíttatta át ura hamvait hazai földbe.

Forrás: 

- S.Sz. tematikus szám. 1998/4.
-Csatkai Endre/ Sopron 1848/49-ben, Sopron, 1948.
-Irmédi-Molnár László/Felsőszopori T.Á.honvédezredes, a 19. századi magyar térképészet úttörőjének élte és működése. Bp. ,1938.
-Irmédy-Molnár László/Emlékezés a soproni temetőben Tóth Ágoston születésének 150. évfordulóján , S.Sz. 1963/1.
-Hollán Ernő/Tóth Ágoston emlékezete (MTA emlékbeszédek, Bp. 1890.
-*Németh Ildikó/1848 a Geiger, a Michel és a Bruckner krónikában. 1998/4 88.o.

Házasság... és hol a szerelem...?

Storno nősül....storno_fiatalon_2.jpgStorno jól érezte magát a bőrében, munkájában sikeres volt, segédből művezetővé vált és egyre több művész-restaurátori feladatot kapott.

divatrajz_1848.jpgFelfedezte  őt a környékbeli úri közönség.

csendelet_1848-bol0002.jpgHíre, magabiztossága egyre nőtt. Úgy érezte, egészen közel van már a lelkében féltve őrzött célhoz, a bécsi művészeti akadémiához.

És ekkor a sors vagy Isten megint próba elé állította: mennyit bír még ez a jóravaló fiatalember? János mester, 1847 őszén, alig 41 éves korában végrendelet nélkül elhunyt, rengeteg adósságot, bizonytalan anyagi hátteret hagyva maga után.

langthaler_zsuzsanna_1.jpgÖzvegye, Langthaler Zsuzsanna kétségbeejtő helyzetbe került.  Nő létére nem vihette tovább a vállalkozást, betegeskedett is. Ráadásul két kiskorú gyermeke, a 10 éves Hartner János Nepomuk és a 8 esztendős Hartner Anna nevelésének, ellátásának  gondját is egyedül kellett vállalnia. Rémületes helyzet, ijesztő valóság. Amit nehezített, hogy a kapzsi rokonok és üzletfelek alig várták, hogy fogást találjanak a gazda nélküli vállalkozáson.

És akkor különös, felemelő, emberi dolog történt.

langthaler_zsuzsanna_18470004.jpgA hét évvel idősebb, fáradt, gyenge egészségű, gondokkal küszködő asszony, mint egy menedékkérésként, felajánlotta kezét és műhelyét a megbízható, csendes, erős szívű fiatal művezetőnek. Storno megrendült. Tisztelte, becsülte az asszonyt, szerette a gyerekeket is, de talán még többet várt az élettől. Ifjú volt, nemes lelkű, becsvágyó, törekvő a szó igaz értelmében. Szárnyalni vágyott, tanulni, művésszé válni.

unnamed_7.jpg

És ott volt mélyen a lelkébe égve saját keserű sorsa. Anyja kényszerházassága elhalt férje segédjével, a sok durvaság, veszekedés és a végén,édesanyja halála után a könyörtelen kisemmiző elutasítás. Megdöbbentette a sors fura ismétlődése.

Nyílt jellemére, férfias bátorságára jellemző, hogy őszintén feltárta kétségeit Zsuzsanna asszony előtt. Hogy miről és hogyan beszélgettek az ő titkuk marad.Tény, hogy 1848 május 8-án feleségül vette az asszonyt. Békés nyugalomban éltek, nevelgették a két Hartner gyereket. 

nina.jpgA szelíd, kedves Nina nem ment férjhez.

storno_nagy_csalad.jpgHaláláig (1912) Stornoékkal lakott és komoly szerepet vállalt az egyre népesebb család körüli teendőkben.

muki.jpgA fiú, János kitanulta a kéményseprő mesterséget, átvette a műhely vezetését és 1859-ben bekövetkezett haláláig mentesítette a mestert az üzlet terheitől.

alt_rudolf_a_fopiac_becsben.jpgÍgy Storno néhány évig végre nyugodtan tanulhatott és dolgozhatott Bécsben.

asztali_disz_ii.jpg

Belevetette magát a művészeti életbe, tárgyakat tervezett,többek között Lipót főherceg számára, képzőművészeti lapot szerkesztett. Bőven akadt támogatója is, így számos megrendeléshez jutott.

Az együtt töltött évek alatt öt saját gyermekük is született. Első gyermekük Louise: (1849-1854) egy végzetes baleset szövődményeként szerzett tüdőgyulladásban, öt éves korában elhunyt. A pár hónapot élt Rosalia 1850-ben látta meg a napvilágot.

ifj_storno_ferenc.jpgApja nevét továbbörökítő ifj. Ferenc 1851-ben jött világra.

ifj_s_f_ii.jpgHosszú termékeny életet élt, nyolc gyermek édesapjaként 1938-ban távozott az élők sorából.Egy újabb kis  Louise (1855)  veleszületett betegsége miatt szintén korán felrepült a csillagokhoz.

storno_kalman.jpgVégül egy újabb fiú, Kálmán érkezett (1858-1934). Mint látjátok Stornoékat sem kímélte az élet, csak a két fiú, érthette meg a felnőtt kort.

Hagyomány volt a családban,  hogy a férfiak kitanulták a kéményseprő mesterséget, de utána ifj. Storno Ferenc  történeti festészetet, Kálmán pedig építészetet tanult  neves külföldi egyetemeken. Az 1870-es évektől pedig már együtt dolgoztak édesapjukkal. Szinte az egész nagy Magyarország területén megtalálhatók alkotásaik.

storno_miksa_es_ternegg_kalman.jpgIfj Storno Ferenc Miksa fia, Magda nagybátyjának, Ternegg Kálmánnak katonatársa és jó barátja volt.

Az illusztráció egy része a Soproni Múzeum tulajdona.Köszönet érte! Az archív foto Magda  hagyatéka. Az 1848-ból származó csendélet és divatrajz Askercz Éva /Soproni tájakon Sopron, Cédrus Art Klub, 1998-ból való. Az asztali dísz ábrázolása pedig Grászli-Kiss /A soproni Storno család munkássága és műgyűjteménye. Sopron, Soproni Múz. Alapítvány, 2013 könyvében található. E remek könyv a Soproni Múzeumban még kapható.konyv.jpg

Forrás:

  • Becht Rezső: Évfordulók a Storno-házban S.Sz.1972/3.
  • Házi Jenő/ Soproni polgárcsaládok 1535–1848 Bp. Akad. K. 1982.
  • Askercz Éva: Id. Storno Ferenc életrajzi feljegyzése 1868-ból Sz.:2000/2.
  • Askercz Éva: Soproni tájakon:Válogatás id.S.F. vázlatkönyveiből. Sopron, Cédrus Art Klub, 1998
  • Askercz Éva–Tirnitz József: Id. Stornó Ferenc jegyzetei az 1848–49. évi szabadságharc soproni és Sopron vidéki eseményeiről. S.Sz.:.1998/4.
  • Szakács Anita /A polgárosodás leképződése családi szinten, avagy az urbanizáció egy speciális foglalkozás tükrében :Sopron és a kéményseprő Hartnerek a 19. század derekán. Online
  • Grászli-Kiss /A soproni Storno család munkássága és műgyűjteménye. Sopron, Soproni Múz. Alapítvány, 2013
süti beállítások módosítása