Ragyogó nyár, hőség, szikrázó napsütés, mostanában kicsit sok(k) is. Aki csak teheti, víz mellé, pontosabban vízbe menekül. Megtelnek az enyhülést adó strandok, uszodák, vízpartok; Tómalom, Fertő, Lövér uszi és a távolabbi divatos fürdőhelyek..
pl. a Kisuszoda anno...
Velem is csobbantatok, igaz csak virtuálisan és egy kicsit távolabbi időkben: http://lepteiknyoman.blog.hu/tags/-_uszoda
Nemrég kezembe került Magda egy fürdőruhás képe a harmincas évekből (lélegzetelállítóan gyönyörű volt) és kedvem kerekedett egy kis divattörténeti utazásra a fürdőruhák körül. Jöttök?
Már az ókorban is… kezdődik a szinte közhellyé avanzsált mondat. De hát így van: a görögök és rómaiak nem az úszás szenvedélyének hódoltak, fürdőiket tisztálkodásra használták. Sorra építették thermáikat, melyek szórakozási, társasági központok is voltak egyben. Sopronban is mindjárt két római fürdő maradványait találták meg régészeink, a mai Orsolya iskola és a Fabricius ház helyén. Ezeket a fürdőházakat nők és férfiak egyaránt használhatták, persze külön termek álltak rendelkezésükre. A fennmaradt mozaikokon jól látható a hölgyek a mai bikinihez hasonlító lenge öltözéke, mely szalagszerű felső és rövid alsó részből állt.
A középkorban a fürdőkultúra visszaszorult, az emberek ritkábban tisztálkodtak, akkor is otthon kádakban, dézsákban vagy vidéken természetes vizekben fürödtek.
A 19. század elején divatossá vált a víz melletti pihenés, nyaralás. Ekkor azonban a levegőváltozás, a séta, egészségügy kúra és persze a társasági érintkezés volt a fő szempont. Vízbe nem merészkedtek. Ebben az időben a mai divatos ragyogó barna bőrszín kifejezetten kerülendő volt, hisz csak azt süti meg a nap, aki dolgozni kénytelen a megélhetéséért.
A század második felében a sport, az úszás egyre népszerűbb időtöltés lett. Ekkor született meg a mai szemmel is fürdőruhának nevezhető ruhadarab. Hölgyeink visítva menekülnének, ha egy ilyen toalettben kellene strandolniuk. A fürdőruhák lüszterből, vászonból, kartonból készültek, sok fodorral ékesítve, az alsó szegélyekbe súlyokat varrtak, nehogy felemelkedjen a vízben vagy alákapjon a szél. Kiegészítőként pedig fekete fürdőharisnyát és csipkés kalapokat hordtak. A férfiak piros vagy fekete-fehér, keresztben csíkos pamuttrikót viseltek. Hát nem volt könnyű az életük, hogy úszni nem igen lehetett ezekben a csodaruhákban az biztos.
A 20. században a nők szabadabbak lehettek,egyetemre járhattak, választó jogot kaptak, sportolhattak, úszhattak. Sőt az úszás a hölgyek számára is elérhető versenysport lett, így a fürdőruháknak is funkcionálisnak kellett lenniük. Egyrészes úszódresszek készültek, főleg gyapjúból, melyek fedetlenül hagyták a combokat, vállakat, kényelmes, praktikus, hordható viseletek voltak. Itt egy soproni példa.. Magda és Maca - Tómalom-1920-as évek...
És már nem csak a praktikum, de a tetszeni vágyás, a szépség kiemelése is fontos volt. A 30-as években ez már egyáltalán nem kavart botrányt, sőt a divatlapokban is megjelentek csinos nők fürdőruhában.
És a 40-es években megjelent a bikini, mely nevét csendes-óceáni, korallszigetekből álló Bikini-szigetekről kapta és Rita Haywort színésznő viselte először nyilvánosság előtt.
Először a melleket kosaras merevítőkkel hangsúlyozták ki, de a 60-as években a szabadság szerelmesei a hippi fiatalok elutasítottak minden a testet satuba fogó, sanyargató megoldást. Falatnyi csípőnadrágok és zsebkendő méretű melltartók voltak a trendik.
A fürdőruhadivat állandóan változik, napjainkban fejlett iparág lett, folyton új formákkal és anyagokkal bombázzák a vásárlókat. Kapkodhatja a fejét és nyitogathatja a pénztárcáját,aki folyamatosan trendi akar maradni. Nemrég olvastam, hogy olyan anyagot állítottak elő, mely a napfény káros hatását kiszűri, de a fény felét átengedi, így a fürdőruha alatt is barnulhatunk. Hurrá!
Forrás:
-Gömöri János/Medicina Pannonica kiállítás Sopronban (2003. február 23 – március 22.) Lábasház.
-Rudolf Broby-Johansen/ Az öltözködés története Gondolat, 1969.
-online: Cultura.hu.
-mult-kor.hu
Fotók:
- Magda hagyatéka
- Soproni Múzeum
-Online
