A Storno ház a Fő tér talán legpompásabb, legreprezentatívabb kétemeletes barokk lakóháza. Római alapokra épült. Az évszázadok folyamán bővült, szépült. Mindig gazadag és jelentős pozíciót betöltő soproni polgárok éltek falai mögött.

Meséltem már a 15.század jómódú tanácsosáról, Haberleiter Miklósról, aki vendégül láthatta Mátyás kiirályt.

Most ugorjuk előre az időben, na nem sokat, csak úgy kétszáz esztendőt. Akkor jelentek meg itt a Festeticsek. És már ekkor is házasság, anyagiak, vita-pereskedés, de öröm, szerelem, művészet, emberi alkotás és siker szőte be a múló időt.

A ház ekkor már a fontos társadalmi és anyagi szerepet betöltő Sárkány család tulajdona volt.

Festetics Pál pedig 1698-ban nőül vette Sárkány István özvegyét, egyben kivásárolta a rokonságtól a számára nagyon vonzó épületet.

I.Lipót császár kedvelte Pált, ezért házassági ajándékként adómentességet biztosítva erősítette meg tulajdonjogát.

A hátrányos helyzetbe került város persze dühösen fellebbezett. Jött a vita, huza-vona, pereskedés. A békességre törekvő Festetics ezer forinttal és egy városi telke átengedésével zárta le az ügyet. Így a tanács is megnyugodott és végre hivatalosan is beiktatták Pál tulajdonát a telekönyvbe.

A gyönyörű épület 1872-ig a család tulajdona maradt. Mikor is id. Storno Ferenc olyan anyagi helyzetbe emelkedett, hogy megvehette a kis palotát.

A Storno család azután hosszú évtizedekig élt és dolgozott ebben a különös és gazdag miliőben.

1980-ban azután a magyar állam helyreállíttatva, restauráltatva a házat és berendezést a közönség számára is megtekinthetővé tette a család páratlan műgyűjteményét, ami ma is látható.

A ház története során gyakran fordultak meg itt híres személyiségek.

1840-ben Liszt Ferenc bűvölte el hallgatóit, akkor még Ausperger Károly herceg vendégeként.

1881-ben már id. Storno Ferencet örvendeztette meg gróf Zichy Ödön kíséretében gyönyörű muzsikájával.1882-ben József főherceg tüntette ki látogatásával az akkor már elismert restaurátor, iparművész Stornot, kinek alcsuti birtokán épített gyönyörű kápolnát a mester.

És büszkén mesélem el, hogy az általam a női eszeséget, tenni akarást szimbolizáló felsőbb leányiskola (amiról korábban már írtam), is itt kapott átmeneti elhelyezést 1881-1886 között, az első emeleten.

Lakásokat is kialakítottak az óriási épületben, amit bérbe adva kisebb jövedelemre tettek szert.

Az elegáns belső terek nagyrészét azonban már akkor is a család művészeti régészeti gyűjteménye foglalta el, mintegy keretet adva hétköznapjaiknak is.

A Storno ház ma is fogalom, őrzi történetének emlékeit és bemutatja a család életét, jelentős művészeti munkáját.

Érdemes meglátogatni.

Fotók:

-Festeics Pál

-Storno ház emlékei az ő korából

-id. Storno Ferenc

-Képek a házról, a régiek a Soproni Múzeum tulajdona, köszönet érte, a maiakat én készítettem.

-Liszt Ferenc online

Forrás:

-Csatkai Endre: Sopron és környéke műemlékei. Bp.:Akad.K.,1956.

-Becht Rezső:Sopron és a soprniak. S.Sz.: 1942.

-Mihályi Ernő: Sopron renaissance és barokk stílusban épült házai. Sopron, 1915.

-Askercz Éva: Műgyűjtés és műpártolás a XIX. század végi Sopronban. A Storno és Zettl-Langer gyűjtemény helytörténeti és művelődéstörténeti jelentősége. Bp.-Szentendre:OSZK,KMK, 1996. (konferencia anyag).

-Storno Miksa:A Storno család magángyűjteméye. S.Sz.: 1942/3.

-Storno Pál: A soproni Storno-ház. Bp. :Képzőművészeti Alap, 1962.