Nevem Farkasné Bárczy Éva, több, mint húsz évig voltam a Soproni Múzeum könyvtárosa és múzeumpedagógusa.

Életem ragyogó szakasza volt ez, hisz múzeumi könyvtárosnak lenni nagy kaland. A mindennapi könyvtárosi munka mellett részese lehettem egy különös, varázslatos világnak. Látogathattam ásatásokat és falkutatást, másztam le sírgödörbe és fel falkutató létrán. Részt vehettem kiállítás rendezéseken, ahol mielőtt a tárlók bezárultak, kezembe vehettem a tárgyakat mintegy századokon átívelő érintés. Ismerhettem a Storno szekrények titkát és a festmények hátlapján lévő személyes üzeneteket.

De a legnagyobb dolog az volt, hogy részese lehettem tudós kollégáim alkotó munkájának. Hallgattam eszmefuttatásukat egy újabb lelet, adat kapcsán. Előttem született meg a tudomány. Az évek során nagyon sok tudás és ismeret halmozódott fel bennem és persze a több folyóméternyi jegyzeteimben.

Ezt szeretném megosztani Veletek.

Engem elsősorban nem a kövek, építészeti stílusok érdekelnek, hanem ők, akik előttünk jártak,vágyakoztak, csalódtak, haragudtak, reméltek,szerettek..éltek itt. Őket keresem minden szegletben, régi tárgyban, házban, templomok padjaiban, a kopott kockaköveken. És szívesen megmutatom őket mindazoknak, akik elindulnak velem…

Lépteik nyomán.