Mesélő házak
Móricz Zsigmond utca 6.
Hát ehhez az íráshoz sajnos nem tudtam sok fényképet mellékelni.
De ez nagyon érdekes történet egy soproni hölgyről, aki a 19. században megrengette városunk oktatásügyét.
Ajánlom szeretettel!
Közép Európa legszebb terének előkelő részén magasodik az Alkalmazott Művészeti Intézet, korábban József Attila Gimnázium, egykor Felsőbb Leánygimázium szigorúan impozáns neoreneszánsz épülete.
Hauszmann Alajos tervei alapján 1885-ban készült el és 1886 szeptemberében nyitott meg kapuit a tanulni vágyó soproni leánykák előtt. Éppen időben, mert a nőnevelés kérdése nálunk a század végéig nem volt fontos a komoly politikus urak számára.
De mint mindig, a nőnevelés kérdésében is az eleven, bátor elszánt és okos asszonyt kerestem.
És szerencsére most is megtaláltam, hisz a leányiskola kialakításának nehéz és rögös útját egy soproni anya járta ki. Ő szervezkedett, intézkedett, alkotott. Kultúrát, műveltséget, öntudatot oltott a következő nemzedék majdani anyáiba
De akkor helyszínt is kell váltanunk.
Elkanyarodva a Deáktérről, vegyük az irányt a Móricz Zsigmond utca 6.(anno Domonkos utca 13., még korábban Langezeile 735.) elé.
A ház történetéről keveset tudunk. Két régi telekből egyesítve, fokozatosan épült ki. Tulajdonosait már 1734-től ismerjük.
Mikor mi toppanunk elé, az 1870-es években, a Boór család tulajdona.
És ők azok, pontosan Boór Carolina, aki kimagaslóan művelt és modern felfogású anyaként elfogadhatatlannak tartotta, hogy 12 éves, tehetséges, érdeklődő és okos kislánya az addigi szokás szerint a 6 elemi elvégzése után befejezze a tanulást.
Pedig addig ez volt az elfogadott.
Hisz a nők hármas szent hivatása a feleség, anya és háziasszony szerepe volt, ebben kellett tündökölniük.
Természetesen a művelt és jómódú polgárság leánykái még tanulhattak nyelveket, irodalmat, zenét házi tanítóik oldalán. Vagy beiratkozhattak egy-egy kézimuka vagy fehérnemű varróiskolába. Ami azért több volt, mint hímzés vagy stoppolás. A kecses pepecselés mellett felolvastak egymásnak és a vezető hölgy irányításával megtárgyalták az illem és nagyvilág fontos dolgait.
De ez mégiscsak nagyon kevés volt egy gondolkodó fejecskének.
Carolina asszony a tettek mezejére lépett.
Mivel városunkban akkor nem volt felsőbb leányiskola, elhatározta, hogy létrehoz egyet.
Kellett a férfitekintély maga mellé, így Boór Károllyal kereste fel az evangélikus líceum három legtekintélyesebb professzorát: Poszvék Gusztávot, Fehér Samut és Rösch Frigyest, kiket sikerült meggyőznie.
Nemcsak örömmel fogadták az asszony tervét, de szívesen elvállalták a kislányok oktatását is.
Az egyik oldal, az iskola megvolt.
Most tanulókat kellett verbuválni, ami nem is volt egyszerű anno. Először Lagler urat, az elemi iskola igazgatóját látogatta meg, jelölje ki a legtehetségesebb diákokat, akik érdemesek a továbbtanulásra.
Majd a kijelölt gyerekek szüleit próbálta maga mellé állítani. Érdekes, hogy pont itt ment nehezen a szervezés.
Az igazgatót meglepte és szokatlanul elfogadhatatlannak tartotta a tervet, a szülők közül páran a társadalmi elvárásokra hivatkozva kihátráltak.
De végül sikerrel zárult az alkotás.
Boór Carolina és családja átadta itt, ebben a házban lévő otthona egy részét. Az ebédlőből lett a tanterem, amit egyszerű bútorokkal, de nagyszerűen berendeztek.
Lett egy hosszú tanulóasztal, falitábla és térkép, glóbusz és kevés szemléltetőeszköz. És 16 lelkes leányka.
Nagyon komoly munka folyt egész évben. Tanultak német nyelvet és irodalmat, magyar nyelvet, irodalmat, történelmet, számtant, mértant, algebrát, vegytan, fizikát és földrajzot. Nyár elején pedig ünnepélyes keretek között tettek tanúbizonyságot tudásukról.
Hát így.
Ez a fantasztikus önfeláldozáson, lokálpatriotizmuson, a műveltség és kultúra tiszteletén álló magániskola 1870 nyaráig létezett. Azután átadta helyét a Felsőbb Leánygimnáziumnak, mely
1871-ben a Caesar házban nyitotta meg kapuit, immár két osztállyal,
majd államosítása után a Storno házba költözött, míg végül a Deák téren talált biztos menedéket.
De az alapokat ők rakták le.
Áldás és köszönet érte.
Forrás:
-Németh Ildikó: Sopron középfokú és középszintű iskolái a 9. században. Győr-Moson-Sopron megyei Levéltár, 2005.
-Kelényi Ferenc:Az első soproni felsőbb leányiskola a 19. században. S.Sz. 1966/3
-Pusztadaróci Máris: Adatok a Soproni Állami Leánygimnázium 100 éves történetéhez. S.Sz. 1974/4.
-Schneller Edit: Az elsősoproni felsőbb leányiskoláról 1943/1.
-Winkler Gábor:Sopron építészete a 19. században. Bp.:Akad.K.,1988.
-Thirring Gusztáv:Sopron házai és háztulajdonosai 1734-1939-ig. Sopron:Székely és Társa,1941,
Fotók:
-régi képek a Felsőbb Leányiskoláról-online
_Ceasar ház, UNITED
-Móricz Zsigmond utca 6. napjainkban
