...Hát elment a ...mozi...mozi..moziba...

2017. július 16. - Lépteik nyomán

Az emberek réges-rég szerettek volna idegen országok tájainak, ismert személyek életének vagy különös eseményeknek részesei lenni minden kockázat és áldozat nélkül. Mi erre a legalkalmasabb eszköz…hát a kép..a vetítés…a M O Z I

Tudtátok, hogy Heltai Jenő / Dal a moziról című kedves butuska verse adta e rövidített becenevet.

„(…)S mert a Berta, s mert a Berta nagy liba,
Hát elment a mozi-mozi-mozi-moziba.(…)”

Sok próbálkozás és kísérlet után, a Lumiére fivérek tartják az első nyilvános vetítést 1895-ben Párisban. Ekkor már a filmszalagot kivetítve egyszerre, egy időben több ember is láthatta a rövidke és izgalmas történeteket.

Az évek múlásával egyre jobb és korszerűbb lett a felvétel és lejátszás technikája, így folyamatosan élvezhetőbb a filmnézés is.

1904-ben egyszerre megszólalt a film. De ezt még nem nevezhetjük hangosfilmnek, hisz nem a szalagot hangosították, hanem külön lemezre vették fel a zenét és párbeszédeket. Ezek vetítés közben rendre elcsúsztak egymástól időben, nevetséges helyzeteket teremtve a moziban.

Az igazi hangosfilm korszak a Warner Brothers/Dzsesszénekes című, 1927-ben, tökéletes fényhang technikával készült munkájával indult. A mozgókép ipar kelletlenül és lassan tért át az új módszerre, hisz jelentős költségekkel járt a változás és sok színész hangja is használhatatlannak bizonyult.

Azután megjelentek a színek. A színes film első premierje 1937-ben Walt Disney/ Hófehérke és hét törpe c. fergeteges sikerével vonult be a filmtörténetbe.

És hát a térhatású és számítógép technikával készült elsöprő-rémisztő katasztrófafilmek, de ezt már személyesen mi is átélhetjük.

Sopron is igyekezett lépést tartani a kultúra ezen izgalmas-mozgalmas és vonzó módozatával.

Az első mozi már 1908-ban megnyílt, az Ikvahíd 2. számú ház földszintjén, „Elektrobioskop” néven. Nem sokat tudunk róla, de azt bizonyosan, hogy az Ikva bal partján tornyosuló hatalmas háztömb nem igazán volt alkalmas a mozizásra.

Ezért 1909-ben át is költöztek a „ Magyar Király szálló” udvari szárnyába, a Várkerület 73-ba. A sikeres némafilmeket egy-egy bárzongorista zenéje kísérte. Hol Liszt Szerelmi álmokat, a Fra Diavolo-nyitány játszva, aszerint, hogy szerelmi jelenetek vagy cowboy-film pergett. De a tűzveszélyre való hivatkozással a hatóságok egyre szigorúbb feltételekhez kötötték a mozi működését, és hát legyünk őszinték, a nézőtér is eléggé kezdetleges és kényelmetlen volt.

Így azután, 1911-ben Schármár Károly tervei szerint megépült az első hamisítatlan-originál soproni filmszínház a Lackner Kristóf utcában. Az ottani zárt sorú beépítés ellenére szabadon álló, egyemeletes lakóház magas tűzfala mellett ma is látható kecses szecessziós épülete. Ez azután tényleg a nézők érdekeit és kényelmét szolgálta; a vetítővászon felé enyhén lejtő nézőtér , a két oldalról megközelíthető széksorok, a tágas várótermek és a két WC. elnyerte a soproniak elismerését. Szívesen jártak ide. Hamarosan profilt váltott, működött benne a Városi Könyvtár, a Soproni Lavéltár raktára, majd bicikli bolt.

1913-ban a mozgó tovább költözött a Városi Tanácsház mögötti Városház utcának szűk telkére.A Városi Mozit, később Vörös Csillag filmszínházat a Boór cég építette, de sajnos elhelyezésére nem fordítottak elég gondot. Az épület kijáratánál alig marad másfél méter széles köz a városfal és az épület között. Így az előadásra várakozók biztonsága érdekében az utcát – nap-nap után – 16–23 óráig az átmenő gépkocsi forgalom elől el kellett zárni. A bejárati lépcső nagyon meredek volt, így néha fenéken érkeztek a vendégek az előtérbe. A nézőtér cső alakú hosszú-keskeny igen zsúfolt teremét télen kályhákkal fűtötték így használt levegő és kellemetlen illatok szálldostak a közönség orra elé. Értékemelő momentuma volt, hogy kicsi színpad és öltöző is helyet kapott az épületben jelentős íróknak, költőknek és művészeknek teret adva.

1965-ben végleg becsukta kapuit, lebontásra került, így feltárva a soproni régészeti park kincseit.

Az ELITE MOZGÓ később Szabadság Filmszínház 1926 októberében nyílt meg a Torna utca 12. szám alatt. Zárt sorú beépítésű telken épült, Boór Nándor tervei szerint. A mozi igyekezett megfelelni építésügyi szabályrendeletek előírásainak. A belépő vendéget kicsi szélfogó, viszonylag tágas előtér, pénztárfülke, büfé és ruhatár fogadta és fogadja ma is, hisz ez az egyetlen régi soproni mozi, mely ma is működik és 1996 óta eredeti nevét viseli.

A nézőtér is jól megközelíthető széksorokból álló tágas tér. A bejárat előtt itt is igen keskeny a járda, de remélem az autósok vigyáznak a nézőkre! Ma már fejlett technikával, három dimenziós vetítéssel jó kis büfével várják a látogatókat.

Annak ellenére, hogy otthon már számos filmet nézhetünk Tv-n és számítógépen, mégis jó egy igazi, hangulatos moziba elmenni, ahol barátokkal, kedves ismerősökkel együtt örülve a végén jó kis beszélgetésbe elegyedve mozizhatunk.