Magda visszaemlékezései

Olyan megtiszteltetés és szerencse ért, hogy a napokban megkaptam Magda emlékiratait és rengeteg fényképet.

Magda, aki szinte egy évszázadon át élte Sopron mindennapjait,1917 tavasza óta 96 évesen bekövetkezett haláláig. 

Itt nőtt fel, járt iskolába, lett szerelmes, asszony, anya. 

Felnevelt négy gyereket és 50 éven át tanította, nevelte a város nebulóit. 

Átélt forradalmakat, háborút, és a nyomasztó ’50-es éveket. Megélt örömöt, bánatot, félelmet, barátságot, csalódást, léte együtt lüktetett szeretett városával.

 Visszaemlékezéseit ezekkel a sorokkal kezdi

” Emlékeimben erősen és maradandóan él édesanyám és nagyanyám (Ómama) alakja. Hogy ilyenre formálódtam, amilyen vagyok, hálás szívvel egyedül nekik köszönhetem. Nincs is nap, hogy ne gondolnék rájuk, és tudom, hogy most is velem vannak, segítenek

 Gondoljátok el, Magda édesanyja 1886-ban, nagymamája 1849-ben született. És mi most róluk olvasunk, rájuk gondolunk. Hát nem olyan ez, mint egy századokon átívelő gyönyörű kézfogás.

Ez a visszaemlékezés igazi kincs. Mesél a család életéről, a városban történtekről, de beavat ezernyi apró hétköznapi dologba is; főzés, vásárlás, szomszédolás, divat, szépségápolás, bálok és sorolhatnám.  Izgalmas ugye?  Megígérem, hogy lassanként megosztom Veletek.