Így, hogy Storno bekvártélyozta magát Hartner  mesterékhez, az Új u. 26-ba, volt munkája, szállása és még titkon dédelgetett  álmához, a művésszé váláshoz vezető útra is rálépett, Steinacker mester tanítványaként.

Steinacker Károly: A Brückl torony, 19.szd közepe*

Egészen kereknek látta a világot. Bizakodóan nézett a jövőbe. A város egyre inkább megismerte és elfogadta ezt a különös, kedves, érdekes embert-ezt a kéményseprő alakba bújt művészt.

Tekintélye erősödéséhez a véletlen, a sors,vagy a szerencse újra megsegítette.

Történt ugyanis, hogy Széchényi Lajos gróf sopronhorpácsi kastélyába hívták a céget egy beteg kályha megreparálásához.

Storno maga végezte a javítást, munkája közben felfigyelt a stukkós mennyezet szép freskójának erősen megrongált állapotára. A füst és a beázás alaposan tönkre tette a pompás alkotást. Megemlítette ezt a grófnak, aki lemondó kézlegyintéssel válaszolt. Tudja ő nagyon is, hogy az idő múlásával a műalkotás végleg az enyészeté lesz, de idáig nem talált szakembert, aki elvállalta volna a helyreállítást. Storno nagy kedvet érzett, hogy végre kilépjen a kémények és kályhák világából és mint a vadász, ha szagot fog,feltüzelte a lehetőség, a feladat nagyszerűsége. Megmérettetni magát, mint művész!

„- Elvállalom!” csapott az elképedt gróf tenyerébe, „-de csak azzal a feltétellel, hogy amíg dolgozom, senki a terembe be ne lépjen!„  Így is történt. Néhány hét múlva,a munka végeztével,  a kastély ura nagy társaságot verbuvált, hadd derüljenek a nagyravágyó kéményseprő csúfos bukásától.*

A csúfolódásra igazított szájak azonban némák maradtak. Majd az ámulat és elismerés hangjai töltötték be a levegőt. Hisz a freskó teljes szépségében ragyogó élénk színeivel lenyűgözően uralta a teret.Ez a referencia munka megnyitotta előtte az utat a festői-restaurátori sikerek felé. Bizonyított. Rendre gyűltek a megbízások, sorra restaurálta a környék kastélyainak, templomainak oltárait, berendezéseit. És hát felfigyelt munkásságára az akkori művész és tudósvilág színe java.**

És megint a sors, a szerencse vagy az isteni gondviselés. A 19. század az az időszak, mikor a nemzetek végre értékelni kezdik múltjukat, történelmüket, keresik identitásukat és gyökereiket. Sorra alakulnak a múzeumok. Becsülik, óvják, őrizni  akarják és helyreállítani a múlt emlékeit.

Megindulnak a nagy építkezések; Ferenc József  új körutakat kíván Bécsben, ennek sok régi épület és az ősi  városfal is áldozatul esik, de már nem tűnhetnek el nyomtalanul.   Erre a feladatra azonban még kevés a képzett, műemlékeket felmérni és rajzolni tudó szakember.

És itt érvényesül Storno tudása, drága nevelővárosának tanítása. A landshuti  vár, a katedrális, a régi épületek, szobrok műemlékek rajzolásával töltött sok-sok idő most meghozza gyümölcsét.

Felfigyel munkásságára a Magyar Tudományos Akadémia is,  Rómer Flóris*** és

Ipolyi Arnold révén megbízást kap az ország fontos műemlékeinek felmérésére, azok helyreállítási terveinek elkészítésére.****  Hírneve, elismertsége egyre nőtt. Álma teljesült. Elismert művésszé vált.

Sajnos a horpácsi kastély lepusztult állapota okán sem a belső tereket, sem a Storno által rendbe hozott freskót bemutatni nem tudom, úgy gondoltam legalább a hangulatát idecsempészem. Így tehát:                            

*A kastélybelső a somogytarnóci Széchényi kastély 19. századi képét mutatja. 

** A nagyváradi székesegyház díszítése. 1878-1880, önálló festészeti munka. In.:Grászli B.-Kiss M./ Egy művészcsalád története. A Soproni Storno család munkássága és műgyűjteménye. Sopron, 2013. - 39.o.

***Rómer Flóris(1815 Pozsony-1889 Nagyvárad) régész, művészettörténész, festőművész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, nagyváradi nagyprépost-kanonok. A magyar régészet atyja.

****Ipolyi Arnold(1823 Ipolykeszi -1886 Nagyvárad) besztercebányai, majd halála évében, 1886-ban nagyváradi püspök, valóságos belső titkos tanácsos, az MTA igazgató tagja, a Kisfaludy Társaság tagja

Forrás:

-Becht Rezső: Évfordulók a Storno-házban. S.Sz.1972/ 3.

-Akercz Éva: Id. Storno Ferenc életrajzi feljegyzése 1868-ból . S.Sz.2000/ 2.

-Askercz Éva: Soproni tájakon, válogatás id. S.F. vázlatkönyveiből. Cédrus Art., 1998.

-Storno Pál: A soproni Storno ház, Képz. Alap,1962

 Storno önarcképe és Steinacker Károly festménye a Soproni Múzeum tulajdona. Köszönet érte!