Múzeumi munkám során  kezembe került  néhány kép a villáról, megdöbbentett szépsége, eleganciája, az egész pompázatos kinézete, hisz mára sajnos annyira körbeépítették, beszorították ezt a csodát, hogy csak szeletelve, részleteiben láthatjuk.

Rejtőzködő Madonna az Erzsébet utca felől

Az Erzsébet utca felől, a volt zeneiskola olyan, mint egy családi ház, a Rákóczi utca 5.sz. kapuján belesve szomorú bérháznak tűnik, a Deák étterem mögött már sejteni lehet valamit.

A villa hóesésben még titokzatosabb

Legszebb arcát a Pázmány Péter utca felől mutatja. Nehéz összerakni ezeket a részletek egy egységgé, nehéz elképzelni, milyen lehetett ez a gyönyörűség fénykorában.

Én még munkám során bejutottam az épületbe és ahová csak lehetett bekukucskáltam. Bóklásztam a kertben is, de már csak a bozótosban megbúvó törött szobrokat, lepusztult kőpadokat és korlátcsonkokat találtam.

Pedig..
A soproni nagypolgári villák közül az elsőt Russ János bornagykereskedő építtette, az Erzsébet utca és Deák tér által behatárolt hatalmas területet felhasználva. Az 1855 és 1893 között több szakaszban készült épületet kiváló építészek, Handler József és Nándor, ill. Ludvig Schöne neve fémjelzi.

Handler Ferdinánd

A Russ család tagjai Sopron elismert és megbecsült polgárai közé tartoztak. Anyagi biztonságuk, társadalmi rangjuk mellett a művészeti életben is jelen voltak, palotájuk a soproni zenei élet jelentős találkozó helye volt, ahol gyakran időzött Goldmark Károly, később Dohnányi Ernő és Bartók Béla is.

A család leszármazottja a világhírű csellóművész Scholz János.

Hogy milyen volt a villa a század elején mesélje el egy szemtanú, Leichtmann Aliz, aki Russék üzlettársának leánykájaként apjával töltött pár napot a családnál.

„ A villát hatalmas park veszi körül, a széles hófehér kavicsokkal felszórt sétautak, a nyírt bokrok, a virágágyások tomboló színei, az utak mellett elhelyezett ókori témájú szobrok elbűvölő hatást keltenek.

A palota, bátran nevezhetem így, Deák téri bejáratához dús koronájú fák hosszú sora vezet, előtte, mintegy játékos, hűsítő ajándék, bájos kör alakú szökőkút ontja a vizet….Az előtérből a magas, elegáns, mégis bensőséges hangulatú lépcsőházba jutunk. Ablakai színes üvegén varázsos fény vetül a lépcsőkre…. Elhelyezést a nyugati szárny emeletén kaptunk.

Nagyon szép, derűs a szobám. A falakon világos tapéta, az ajtók és a plafon fehérre festve. Apa szobájának mennyezetét egy nagyméretű olajfestmény díszíti, kuncogtam magamban, elalvás előtt nézheti az angyalkákat. Végig sétáltam néhány szobán, gyönyörűek az ajtókeretek és a felettük kialakított falkeretek.

Az egyiken Schubert elefántcsont profilját foglalja keretbe a mesteri fafaragás, a másikon két kis angyalka mosolyog egymásra.

A legtöbb szobában hatalmas tükrökkel díszített kandalló adja a meleget. Hűvös estéken, nyáron is befűtenek. Vacsora után a szalonban beszélgettünk. A sötét színű tapétával borított falak mellett három zongora is áll. A mély árnyalatú selyemfüggönyökön tompa aranyszínben tükröződik a sok –sok gyertya fénye. A mennyezet faburkolatú, kazettáit élénk színű festmények lágyítják. A bútorok is csodaszépek, a mi bécsi villánk is elegáns, de ennyi értékes porcelánt és festményt együtt még nem láttam.

A ház asszonya nevetve mesélte:

- Családunk olyan sokáig élt már ebben a házban, hogy nagyon sok értékes tárgy halmozódott fel. Nézzék meg a zeneszobát, tele van híres hangszerekkel. Gyakran használjuk is őket, hisz nálunk mindenki művészi fokon zenél. Jöjjenek el egyszer egy kamaraestünkre. Híres muzsikusokat hívunk, és ilyenkor velük játszanak a családtagok is. -
Szép koncert után élményekkel telve tértem nyugovóra, kinyitottam a nagy ablakot, a park fáinak susogására aludtam el.

Másnap a kert végében lévő teniszpályán vívtunk vérre menő csatát. Délután a könyvtárszobába vonultam vissza, meglepődtem, hogy milyen gazdag zenei gyűjteménye van a családnak. Üvegszekrényben, gondosan védve több mint 6000 eredeti kotta…Szép volt itt, szinte főúri pompa és a művészetek varázslatos világa a vett körül. Nehéz szívvel búcsúzom…”

Elköszönünk mi is Aliztól és a villától. Szomorúan állapíthatjuk meg, hogy ma már nyoma sincs a hajdanvolt szépségnek, eleganciának és gazdagságnak. Ez a villa is becsukta lelkét és vár.

Leichmann Aliz kitalált személy, a naplóhoz felhasznált adatokat

Forrás tehát:

Winkler Gábor:Nagypolgári villaépítészet Sopronban a 19. szd végén S,Sz. 2010/1

Nagy Alpár: In memoriam Scholz JánosS.Sz, 1996/ 1 

A Russ villa  déli homlokzata kerttel, egykori kőnyomat Winkler Gábor tulajdona S.Sz. 2010/1. 17.o.

A lépcsőházi fotók Persa András felvételei S.Sz. 2010/1 24 és 25.o.

Archív fotók a Soproni Múzeum tulajdona, köszönet érte.