Tudtátok, hogy régen a vasalónak is lelke volt. Na, nem olyan bonyolult, finom és egyedi, mint az embernek.
De mégiscsak ez a lelkecske, mert így hívták, volt a lényege, működésének alapeleme.
Ők azon kedvesek, kik a régi vasalómat hosszú ideig használták. Magda nagymamája, (1849-1934) és édesanyja (1886-1969). A kicsi lány Magda, az anyósom (1917-2012). Tőle nemcsak régi fotókat örököltem, de a múltat idéző mindennapi tárgyakat is.
Így lett egy lelkes vasalóm. Szegény, nálam már teljesen új feladatot kapott. Hosszú évek óta könyvtámaszként teljesít szolgálatot. Csodálom kecses szépségét, törölgetem róla a port, de a régi háziasszonyok munkaeszközeként nem gondoltam rá.
Mígnem a múlt hét egyik estéjén KATT! kialudt a villany. Hosszú órákon át nem volt fény, fűtés, meleg víz. Üldögéltem a félhomályban, romantikus gyertyafényben. Olvasáshoz már sötét volt,a számítógép csendben lapult, a tv.vakon bámult rám, a tűzhely és a mosógép némán húzta meg magát.
És akkor vettem kezembe a kis vasalót. Felhúztam hátsó kapuját és kinyílt tágas pocakja, ahol egy tömör öntött vas betét rejtőzött- a lelke.
Hát igen…1900-as évek, egy népes család ruhatárának rendben tartásában segítő kis jószág. Hány, de hány gondos asszonyi kéz húzta fel a kallantyút, vette ki a lelkecskét és tolta be a sparhelt melegébe. Kis idő múlva pedig visszahelyezte egy vascsipesz segítségével a feladatra váró masinába.
Majd simította, egyenesítette, szépítette, rendezgette a lepedőket, ingeket, nadrágokat, fehérneműket. Magdáék még a zoknikat, alsóneműt és a törülközőket is kivasalták, nemcsak a rendre, de a higiéniára is ügyelve.
Mennyi gondot, fáradságot, elfolyó időt jelentett egy hajdanvolt háziasszony család körüli teendője. Gépesítés, áram és sokszor víz nélkül.
Katt. Kigyulladt a fény. Visszakaptam az áramot. Újra beindultak az engem szolgáló gépek.
De hírtelen belém nyilallt az eddig végig nem gondolt tény…mennyire ki vagyunk szolgáltatva most már a körülöttünk kiépített energiáknak.
Lányok! Hát jobb nekünk, 21. századi nőknek!
Jobb?
Az első képen azon kedvesek, kik a régi vasalót használták. Magda nagymamája, (1849-1934) és édesanyja (1886-1969). A kicsi lány Magda, az anyósom (1917-2012). Tőle kaptam a kincseket (fotókat, régi tárgyakat).
